Nem gondoltam át a dolgot.
Csak sírtam.
Volt sok gond, változás, félelem, annyi,
Hogy nem bírtam.
Csak záporzott szememből a könny,
S közben nem tudtam,
Miért sírok igazán.
Tényleg, mire jó a sírás?
Miért van?
Valójában az a belőlünk jövő fájdalom
Könny formában.
Nem tudjuk, mitől jön elő,
Az csak úgy van
És önálló életet él.
Nem hívta senki, mégis előjön,
Csak úgy.
S hogy egy gyerek magát néha elpittyenti?
Van úgy.
De mégis hogy lehet visszatartani?
Hát úgy…
Valójában magam sem tudom.
Mire jó, hogy a sírásról írok?
A válasz: mert…
Mert nem csak az a gyerek sír,
Akit apja elvert,
Hanem sok idősebb emberis, kinek idejéből már
Letelt
Valamennyi vagy több.
Miért szégyen a sírás, hisz az természetes
Dolog.
Hisz ez a világ észre sem veszi,de ad rá
okot.
Mégis néhányan azt gondolják,
Aki sír: bolond,
Pedig csak érző lény.
Miért ne sírhatna az ember
Hibái miatt?
Hiszen, hogy nincs belőle bőven, ne hazudjunk ilyet!
Mindenkinek magát kéne
kritizálni ott,
Ahol legtöbb a baj.
A vers tanulsága, ha van,
Levonható.
Egy sírás lehet mindent
Felforgató.
De a lényeg, hogy a felforgatás
Legyen jó,
És minden rendbe jön.